�vek teltek el az�ta, hogy Amara kil�pett a t�zb�l. Az�ta m�r egy�tt �j�szkodhatott a t�bbiekkel. Egyik gyakorl�s sor�n a t�zsz�l�ttek vezet�je, Yuna, szok�s�hoz h�ven g�nyolta Amar�t, akinek szerencs�tlen szertart�sa miatt voltak �rzelmei, de f�lig r�ka volt.

-N�zz�tek, mindj�rt mell�l�- mondta Yuna n�h�ny m�sik l�nynak, akik vis�tva, kegyetlen�l felnevettek. Yuna elkezdett �r�lten ugr�ndozni, azt�n a f�k k�z� l�tt egy nyilat. Amara l�tsz�lag nem t�r�d�tt vel�k, de mikor ell�tte a nyilat, az majdnem Yuna tork�t tal�lta el, csak �pp Yuna id�ben �szrevette. Ez a ny�l is a f�k k�z�tt landolt.

-Tee!- ord�tott mag�b�l kikelve Yuna. Tov�bb nem folytathatta, mert ekkor ord�t�st hallottak az erd�b�l, �s Amara r�m�lten felsikkantott. Yuna a f�k k�z� szaladt:

-Nem hagyom, hogy az �n pr�d�mat a mag��nak mondja ez a kis mitugr�sz!

Amara is elrohant a hang ir�ny�ba. A t�zsz�l�ttek nevettek:

 A bandit�k egy erd�n akartak �tmenni, de Youko hirtelen megtorpant:

-Ezek a t�zsz�l�ttek! Nagyon �vatosnak kell lenn�nk!

-Mi van Kurama, betojsz p�r kiscsajt�l? -hallatszott a h�tt�rb�l, ezen mindenki nevetett.

-Az a baj, hogy ez nem csak p�r kiscsaj, hanem nagyon is tapasztaltak! De nem rezeltem be, csup�n nem akarok vel�k szembeker�lni, ha el lehet ker�lni.

Erre elkezdtek �tm�szni a gy�kereken, �gakon, bokrokon. Youko maradt utolj�ra, mikoris egy ny�l s�rolta �t. D�bbenet�ben le�llt �s nem mozdult. Meg is b�nhatta, mert egy m�sik ny�l pont a f�l�n�l odasz�gezte az egyik f�hoz. Felord�tott…

Yuna Youko -hoz l�pett, �s h�v�s vigyorral suttogta:

-Hasonsz�r�…

Ekkor �rt oda Amara. Szeme ijedts�get t�kr�z�tt.

-Te �rz�d a hasonsz�r�t! –v�gta oda Amar�nak.

Youko figyelte, ahogy a l�ny vizet �s kend�t vitt hozz�. Copfba k�t�tt, z�ldesk�k haj�t mindig h�tradobta; z�ld szeme kif�rk�szhetetlen volt; kicsiket l�pett fekete, sz�k, hossz� szokny�j�t�l. A nyak�ban l�v� smaragdz�ld nyak�kje ragyogott a besz�r�d� kev�ske f�nyn�l. Id�k�zben Amara oda�rt a v�zzel:

-Mit vigyorogsz? Ha akarn�nk, ak�r egy perced se lenne h�tra!

-Nem akarhatod olyan nagyon, mert akkor nem �poln�d a f�lemet.

Amara erre a szem�vel meg tudta volna �lni.

-Mib�l gondolod? Tudtam, hogy Youko Kurama, az ez�str�ka egy f�lelmetes bandita, de hogy ilyen szemtelen is, az m�r elker�lt!

-Ezek szerint m�gsem vagytok eg�szen elszigetelve.

-�n nem. A t�bbiek… -Amara itt elhallgatott. Ink�bb tov�bb �polta Youko f�l�t. –Sajn�lom. –sz�lalt meg v�g�l.

-Ugyan mit?

-�n l�ttem ki azt a nyilat.

-Teh�t emiatt �polsz engem ennyire! –ki�ltotta Youko diadalmasan.

-Igen. –azzal Amara, miut�n bek�t�tte Youko seb�t, ment ki�nteni a vizet.

-Megint mi�rt mosolyogsz �gy? –k�rdezte Amara, miut�n visszaj�tt.

-Ha egy ilyen sz�p l�nyka �polna, ak�r nap, mint nap megsebes�thetn�nek.

Amara erre el�relend�lt, �s pofon v�gta. Youko arc�r�l lefagyott a mosoly, de m�s jel�t nem mutatta, hogy meglep�d�tt. Amara elfordult, de Youko meg mert volna esk�dni, hogy el�tte k�nnyeket l�tott Amara szem�ben.

-Nem vagy te igazi t�zsz�l�tt. Maximum f�lig. Egy t�zsz�l�tt nem k�r bocs�natot. N�zz magadra. F�lig r�ka vagy.

Amara visszafordult. Az arc�t k�nnyek most�k.

-Youko! Te �nk�nt lett�l bandita, �n meg k�z�j�k sz�lettem. Itt mindenki gy�l�li a m�sikat. Midori az egyetlen, aki nem gy�l�l, de nem is sz�l semmit. Gy�l�l�m ezt a kegyetlenked�st! –ezen a ponton Amara megakadt, m�ghozz� Youko-nak k�sz�nhet�en. � ugyanis oda�llt Amara el� �s megsimogatta a f�l�t.

-Ez bizony�tja, hogy nem vagy k�teles itt maradni.

Amara lehajtotta a fej�t:

-Mikor lett Youko Kuram�b�l, a kegyetlen bandit�b�l l�lekdoktor?

-Soha, de nem �rtana hozz�nk egy �pol�n�re hasonl�t� szem�ly.

Amara a szem�be n�zett. Egy pillanatig farkasszemet n�ztek, azt�n Amara, most el�sz�r elmosolyodott, azt�n felkacagott. V�g�l –a m�r mosolyg�- Youko szem�be n�zett:

-K�sz�n�m.

-Akarsz r�la besz�lni? �gy l�tom, �gy kev�sb� leszel fesz�lt.

-Persze, de Youko… –kezdte egyre jobban pirulva Amara- a kezed…

-Ja, persze, bocs�nat. –Sz� sincs r�la, hogy Youko b�rmit csin�lt volna, de a keze m�g mindig Amara r�kaf�l�n volt.