Mindenki Genkai templom�nak egy szob�j�ban volt, m�g e seg�t� csapat is. Miyuki a sarokban fek�dt, szinte minden�t be kellett k�t�zni. Szerencs�je, hogy isteni v�r cs�rgedezik ereiben, �gy a gyorsabb a gy�gyul�sa. A t�bbiek a szoba k�zep�n, egy asztaln�l �ltek, �k m�r hallott�k Koenma magyar�zat�t, s cs�ndben n�zt�k az asztal k�zep�re helyezett gyerty�t, ami t�ncot j�rt a szell�vel. Amit Koenma mondott senki sem tudta elhinni, de mikor megn�zt�k a k�nyvet, amiben Miyuki sebhely�r�l szerepelt le�r�s, m�r �k is meg voltak bizonyosodva, hogy Miyuki nem ember…

- �gy m�r �rthet� Miyu t�rt�nete… - sz�lalt meg hirtelen Botan, akin m�r h�tk�znapi ruha volt, egy barna kab�t, �s egy farmernadr�g.

- Hogy �rted? - k�rdezte Kurama a l�nyra pillantva.

- Miyu egyszer elmes�lt egy r�gi eml�ket, hogy az apja �s az anyja vit�ztak, hogy valamit el kellene mondani neki, �s hogy vesz�lyben van. - v�laszolt a l�ny.

- De ha ez igaz, akkor nem �rtem, mi�rt ilyen cs�kev�nyes az istenn�i ereje. Celendya hatalma oly er�s volt, hogy egy pillanat alatt k�pes volt �j vil�got teremteni. - sz�lt Genkai, majd kortyolt egyet a kamilla te�j�b�l.

- Miyukinak senki sem mondta el, kicsoda. M�g a sz�lei sem.  - sz�lt Koenma, egyre csak a gyertyal�ngra n�zve, teljesen elveszve benne - Elhitett�k vele, hogy ember, szellemi er�vel, de fogalma sincs arr�l, hogy az nem is szellemi. Nem tan�tott�k meg arra, hogyan is haszn�lja Celendya erej�t, �gy csak a legalapvet�bb dolgokra k�pes m�g, mint a S�t�tf�ny �rv�ny, energia g�mb, �s a szellem nyilak. Celendya r�gi ereje m�lyen bel�l van, �s ahhoz hogy haszn�lni tudja, el�sz�r is el kell mondanunk neki.

- De most pihennie kell! A Karasu elleni harc ut�n nagyon kimer�lt, amit nem is csod�lok… - mondta Kurama.

- Be fognak valaha is gy�gyulni a sebei? Hisz, mikor idehoztuk �gy n�zett ki, mint egy darab rongy! - sz�lt agg�dva Milla, majd a v�lla f�l�tt h�trapillantott bar�tn�j�re.

- Ne f�ltsd �t. Mivel nem csak egy ember, hanem istenn�, k�pes az �ngy�gy�t�sra is. - mondta Hiei.

- Az lehet, de mivel nem haszn�lja a val�di erej�t, ez�rt ez most lassabban fog menni. Miut�n beletanult a k�pess�geibe, akkor lesz v�rbeli istenn�. - mondta Touya.

- Most m�g csak egy botladoz� l�ny, de majd mi edz�nk vele, �s belej�n! - sz�lt elsz�ntan Shishiwakamaru.

- �, nagyon a sz�veden viseled a l�ny sors�t! - sz�lt Shaku, �s �tkarolta Shishit.

- Sz�llj le r�lam te szeszkaz�n! - v�gott vissza, kiss� elpirultan. Kurama elnevette mag�t, s a zajt�l Miyuki is lassan �bredezni kezdett. Kinyitotta a szem�t, majd f�l�lt. Semmi f�jdalmat nem �rzett m�r, csak a kez�ben, amit szinte a v�ll�ig bek�t�ztek.

- J� reggelt Csipker�zsika! - sz�lt Yusuke. A l�ny k�r�ln�zett a szob�ban, majd maga el� n�zett, de r�gt�n felki�ltott.

- Nincsen rajtam ruha!

- H�t, valahogy be kellett k�t�zn�nk a sebeidet! - sz�lt Kuwabara.

- Mi??? Ti… ti �gy k�t�ztetek be?

- Nyugalom l�nyom, egyed�l csin�ltam, a m�sik szob�ban - sz�lt Genkai, amit�l Miyuki megk�nnyebb�lten s�hajtott. A ruh�i cafatokban l�gtak a fogason, teljesen �t�ztatva a v�rt�l, �gy Kurama f�l�llt, majd egy k�nt�st ter�tett a l�nyra, hogy ne f�zzon, �s hogy az asztalhoz �lhessen, Kurama mell�. A feh�r k�nt�s puha volt, friss l�tuszvir�g illattal �titatva, Miyuki teljesen bebugyol�lta mag�t, s f�radtan Kurama v�ll�ra d�lt.

- J� hogy v�ge van, bevallom, �n m�r azt hittem t�l sem �lem… F�ltem, f�ltem hogy elbukom, �s ezzel titeket sem tudlak megv�deni… F�ltem, hogy soha t�bb� nem b�jhatok �gy hozz�d… - mondta Miyuki, s p�r k�nnycsepp folyt le az arc�r�l, j� volt �jra Kurama mellett lenni.

- Semmi baj, ahogy mondtad, most m�r v�ge. �s… �n is f�ltem, att�l, hogy Karasu terve sikerrel j�r. De te �gyes l�ny vagy, siker�lt legy�zn�d! - sz�lt Kurama, majd k�zelebb b�jt Miyukihoz, s gyeng�den �t�lelte, nem t�r�dve a t�bbiekkel.

- De mi lesz… Ha ez a Satsusey �jabb r�gi ellenfelet hoz vissza? - sz�lt remeg� hangon Miyuki, szinte �gy t�nt, hogy zokog.

- Mi? - csattant f�l Yusuke.

- T�nyleg, ez megeshet. Ha Karasut ilyen k�nnyen visszahozta, ak�r az eg�sz Toguro csapatot visszahozhatja, vagy Sensuit… vagy ha m�r itt tartunk, �jra visszahozhatja Karasut is. - sz�lt Hiei.

- MI?? Togurot �s Sensiut… �ket m�g k�l�n-k�l�n is neh�z volt legy�zni, nemhogy p�ros�tva! - sz�lt Yusuke.

- Koenma, t�nyleg k�pes lenne erre? - k�rdezte Mitarai.

- Igen, Satsuseynek az az egyik k�l�nleges ereje, hogy a l�lekpatakra var�zsig�t mondva vissza tud hozni valakit az �letbe. - v�laszolt Koenma helyett Genkai.

- Mi az a l�lekpatak? - k�rdezte Kurama.

- Fekete viz� patak, a holtak egyik b�rt�ne, ha rosszul cselekedtek az �letben, a lelk�k a l�lekpatak r�sz�v� v�lik… A patak nem egyszer� patak, �l, �s t�pl�l�kra van sz�ks�ge, szellemi �s d�moni er�b�l t�pl�lkozik. - v�laszolt Miyuki.

- Honnan tudod ezt? - k�rdezte Genkai. A l�ny a fej�t r�zta.

- Valahonnan eml�kszem, mintha valaki m�r mondta volna nekem, m�g r�gen.

- Nem fontos! Sz�val, ha igaz, amit Karasu mondott, akkor Satsusey a l�lekpatakok k�zt van, de minek megy oda, amikor azok az � erej�vel t�pl�lkoznak? - k�rdezte Yusuke.

- Satsusey ereje hat�rtalan, ak�rmennyit mer�tenek el az erej�b�l, � mindig er�s marad… - v�laszolt elm�ly�lten Genkai.

- Genkai any�, te honnan tudsz ennyit Sazsuseyr�l? - k�rdezte Yusuke, a n� nem felelt, viszont Miyuki megt�rte a csendet.

- Koenma-san! K�rlek, mond el, mi�rt kellek �n Satsuseynek!? Mit akart�l r�lam mondani!?

Koenma el�sz�r hallgatott, s mikor m�r minden tekintet r� szegez�d�tt, v�laszolt.

- Miyuki, te nem ember vagy, hanem istenn�, angyal istenn�, Celendya reinkarn�ci�ja, �s ez�ton a kiv�lasztott!

- Hogy mi? - k�rdezte d�bbenten Miyuki.

Ek�zben az alvil�g m�ly�n…

- Mi? Karasu is elbukott? - mordult Satsusey a n�re aki el�tte t�rdelve az im�nt mondta el a fejlem�nyeket. Yamashit�val egy�tt a m�g�tte �ll� ajt�t k�l�nf�le d�moni energi�val b�r� sz�rnyek �llt�k el, fej�k�n fekete csukja volt, csak a szem�k csillog�sa l�tszott.

- Lebecs�ltem a l�nyt… - sz�lt Satsusey - Egyre jobban haszn�lja az erej�t, �s most, hogy Koenma el is �rulja neki azt, ami�rt meg kellett volna halnia, biztosan er�sebb lesz. M�g azel�tt kell meg�lni, miel�tt a rejtett er�i is felsz�nre t�rnek! Michiyo!

- Uram! - a n� tov�bbra is t�rdelve maradt, tisztelete jel��l.

- Michiyo, keresd meg Miyuki gyengepontj�t, �s �ld meg!

- Uram, tudom mi a gyeng�je, nem m�s, mint a bar�tn�i.

Satsusey mosolygott, majd �gy sz�lt.

- Rendben, akkor tudod mi a dolgod! Eredj!

- Igenis! - majd fel�llt, a d�monok el�lltak az ajt�t�l, amin Michiyo t�vozott is. Hossz�, ez�st�s feh�r haja, v�r�s szemei �s k�rmei voltak, szint�n l�ngv�r�s feszes szokny�ban �s topban.

- Michiyo! - l�pett ki az ajt�n Yamashita, mire a l�ny meg�llt. - L�gy �vatos! Miyuki tele van titkokkal, �s ha elbuksz, nem biztos, hogy Satsusey nagy�r veled is eln�z� lesz.

- Ne f�lts engem b�tyus, sima �gy lesz. Elrablom azt a v�r�sk�t, Mill�t, Miyuki pedig sz�pen beles�t�l a csapd�mba… K�nny� lesz! - vigyorodott el, majd ment �tj�ra.

Miyuki az el�bb hallgatta v�gig Koenma v�lasz�t, �s mint a t�bbiek, � is cs�nden maradt, �s a gyertyal�ngot n�zte, elmer�lve a t�z rejtelm�ben.

- Azt ugyan nem tudom, hogy Satsusey t�r�lte-e a mem�ri�dat, de az biztos, hogy a sz�leidet � �lette meg t�zd�monokkal. - folytatta Koenma.

- � volt, biztosan � volt! - Miyuki az eml�kezete elvesz�s�re utalt. - De… A sz�leimnek ezek szerint miattam kellett meghalnia?

Koenma b�lintott.

- De nem tehettek m�st. Te vagy az egyetlen, aki ism�t legy�zheti Karman�t, ha esetleg kiszabadulna. A sz�leid tudt�k, hogy ha h�red menne a szellemvil�gban �s a d�monvil�gban, akkor r�gt�n meg�ln�nek, ez�rt nem mond�k el, m�g nekem sem hogy milyen er�id vannak. Val�sz�n�leg Satsusey egy ember�t elk�ldte a csal�dodhoz, m�g a sz�let�sed el�tt, �s megb�zta, hogy ha gyan�sat l�t, jelentse…

- De honnan tudta, hogy a Kibo csal�dba sz�letik a kiv�lasztott? - k�rdezte Shishiwakamaru.

- Satsusey nagyon elsz�nt volt mindig is, nem lepne meg, hogy az eg�sz embervil�got el�raszotta akkoriban az embereivel. - mondta Genkai.

- Hogy �rted, hogy mindig is? R�gebb �ta ismered tal�n? - k�rdezte Yusuke, de miel�tt v�laszra v�rhatott volna, Miyuki k�zbesz�lt.

- Teh�t… �sszegezve, Celendya lelk�nek egy t�red�ke bennem van, a sz�leimet Satsusey �ltal f�lb�relt t�zd�monok puszt�tott�k el, majd a t�zet is �k okozt�k az Arch�vumban, hogy r�lam, �s Celendy�r�l minden elt�nj�n, hogy ti m�g v�letlen�l se gy�zhessetek. A csal�domba be�p�lt egy Satsusey emberei k�z�l, aki val�sz�n�leg m�g most is �l. �n birtoklom Celendya, az angyal istenn� hatalmas erej�t, amit ha megtanulok haszn�lni legy�zhetetlen leszek, �s Karman�t is legy�zhetem…

- Ezt most �gy mondod Miyuki, mintha m�r biztos lenn�l abban, hogy Karmana ki fog szabadulni… - tette hozz� Milla.

- Mindenre fel kell k�sz�ln�nk! - sz�lt Genkai, s m�g egyet sz�rcs�lt a te�j�b�l.

- Koenma-san, mondd csak! Milyen er�s is Celendya?

- Miyuki, Celendya er�sebb volt a h�rom kir�lyn�l, �s ap�mn�l is, az ereje… minden S+ oszt�ly� sz�rnyet a kisujj�val elint�zhetne, ha �lne. De ha az uralmad al� vonn�d, te is olyan er�s lehetn�l mint �. Miyuki… Celendya volt a leghatalmasabb teremtm�ny, m�ig nem l�tezett rajta k�v�l er�sebb szem�ly. Igazs�g szerint, annak f�ny�ben, hogy te vagy Celendya reinkarn�ci�ja, m�t�l �rn�mnek k�ne hogy sz�l�tsalak, �s amikor csak tal�lkozok veled meg k�ne hajolnom el�tted. - v�laszolt Koenma.

- Az az�rt m�r sok lenne! - jegyezte meg Miyuki.

- Pedig k�teless�gem lenne, hogy �gy tegyek, de ezzel most ne t�r�dj�nk! Jin, nem is k�rdeztem m�g, rendben van a krist�lyg�mb? - k�rdezte Koenma.

- Igen, elvittem egy szent�lybe, de Miyuki v�d� var�zslata nagyon j�l siker�lt. Senki sem �rzi a jelenl�t�t… - v�laszolt Jin.

- Rendben, szeretn�m ha elhozn�d ide, mostant�l Genkai feladata lesz, hogy �rizze! - utas�totta Koenma, Jin pedig b�lintott, majd m�ris visszament a szellemvil�gba, elhozni a sz�l krist�lyg�mbj�t.

Genkai sz�tlanul Miyuki arc�t f�rk�szte, k�zben egyre csak Satsusey j�rt a fej�ben… Majd megsz�lalt.

- Miyuki! - a l�ny fel� szegezte a figyelm�t - Seg�ts�gre lest sz�ks�ged ahhoz, hogy kitanuld a k�pess�geid, egy mesterre… B�r m�r r�g foglalkoztam ilyennel, de szeretn�m, ha a tan�tv�nyom lenn�l. Megtan�tan�k neked egy s m�st a harcm�v�szetr�l, �s seg�ten�k az �j er�id megtanul�s�ban is!

- Igaz�n nincs erre sz�ks�g, nem szeretn�k a terh�re lenni!

- Nem lenn�l a terhemre, �s nyugodtan tegezhetsz! Egy�bk�nt is nekem lenne megtisztel�, ha a mestered lehetn�k.

- ���, rendben, akkor elfogadom, tan�ts! - majd Miyuki gondolatban megjegyezte - „De az agyamra megy hogy m�r istenn�k�nt kezelnek!”

- Rendben, akkor m�ris kezdj�k az edz�st!

- Mi? M�r most? Hisz csak most keltem fel! - sop�nkodott Miyuki.

- Els� lecke, gy�rd le a f�rads�got! Gyere! El�sz�r is keres�nk neked egy ruh�t! - majd Genkai fel�llt, s Miyukival egy�tt �tmentek egy m�sik szob�ba.

- Hehe, el�re sajn�lom a csajt! - sz�lt gonoszul Yusuke.

- �n ink�bb Genkai-t sajn�lom, Miyuki v�logat�s a ruh�k ter�n… - jegyezte meg Kurama.

Genkai m�ris tudott aj�nlani egy ruhadarabot Miyukinak, ami fajt�j�ban nem k�l�nb�z�tt a saj�tj�t�l, �s azokt�l,  amiket Kurama szokott hordani harcn�l…

B�boros s�rga sz�ne volt, ak�r csak a lenyugv� napnak, csillog� feket�vel szeg�lyezett, a bal v�lli r�sz�n�l h�rom szekf�re eml�keztet� v�r�s vir�g volt. Meglehet�sen hossz� volt, kb bok�ig �rt, s mikor Miyuki felh�zta, a derek�t egy ism�t Genkait�l kapott fekete s�llal k�t�tte �t, a ruha hossz� ujj� �s nadr�g r�sze halv�nyk�k sz�n� volt, majd kapott egy indig�k�k l�bbelit is hozz�. Az eg�sz nagyon tetszett neki, l�tszott, hogy harcra van a ruha, m�gis illett hozz�, �s n�ies, divatos volt.

- Ezt megkapod, m�giscsak jobb egy ilyen ruh�ban harcolni, edzeni, mint a dr�ga, h�tk�znapi ruh�kban! - sz�lt Genkai, miut�n Miyuki fel�lt�z�tt.

- Nagyon sz�pen k�sz�n�m! - mondta Miyuki egy meghajl�st k�vet�en - �s m�g divatos is ez a ruha!

Genkai elmosolyodott, majd visszamentek a m�sik szob�ba. Mindenki egyet �rtett, hogy j�l �ll Miyukinak az a ruha, f�leg Kurama.

- Rendben, akkor menj�nk ki. Ott foglak kik�pezni! - sz�lt Genkai, Miyuki b�lintott, �s m�r mentek is volna ki, amikor Miyuki �gy sz�lt.

- Ayame �s Milla meg hov� t�nt?

- Elmentek egy kis �telt venni, tekintve, hogy mind kimer�ltek vagyunk, f�leg te! - mondta Kurama.

- Khm, csak ti vagytok kimer�ltek! Mi m�g seg�thet�nk Miyukit kik�pezni! - sz�lt Shishi.

- Hm… T�nyleg nagyon �rdekel t�ged a l�ny sorsa. - jegyezte meg Jin.

- Befejezn�tek v�gre! �n csak, �n csak pr�b�lok seg�teni! - mondta hebegve.

- Persze, de azt nem veszed �szre nagy seg�t�k�szs�gedben, hogy Miyuki m�r Kuram�ba szerelmes! - sz�lt Rinku, aki v�laszk�nt egy �t�st kapott a fej�re a f�lig elv�r�s�d�tt Shishiwakamarut�l.

- Ha? Mir�l van sz�? - kapta f�l a fej�t a l�ny, aki ez id�ig nem is figyelt.

- Semmi, semmi! Mi le�l�nk a k�zeli padra, onnan n�zz�k a kik�pz�st! - v�laszolt Shishi, m�g mindig v�r�sen. Kurama, �s vele egy�tt a t�bbiek is elnevett�k magukat, majd le�ltek. Senki sem vette �szre, hogy az egyik s�t�t sarokb�l k�t smaragdz�ld szemp�r figyeli �ket.  Egy r�ka szemp�rja, aki meglehet�sen furcsa volt. Sz�rzete a t�z l�ngjainak sz�nek�nt ragyogott, �s a tappancsain�l l�ngolt a f�ld. Tov�bb figyelte Miyukit, majd elt�nt a s�t�ts�gben.

Miyuki �rtetlen�l n�zett a fi� csapat ut�n, majd Genkaihoz ment.

- Rendben, Genaki mester! Kezdj�k!

Az any� b�lintott, majd m�ris hozz�l�tott Miyuki rejtett er�it felsz�nre hozni.

Milla �s Ayame nem ment t�l messzire, csak egy k�zeli p�ks�gbe. �pp most l�ptek ki az �zletb�l, j�l megp�pozott t�sk�kkal.

- Nah, ha ez nem lesz el�g nekik, akkor…

- Akkor a fej�kre h�zom a zacsk�t! �gy is fejenk�nt tartoznak vagy sz�z jennel! - sz�lt k�zbe Milla, �m hirtelen rossz�rz�s fogta el, s sz�d�lni kezdett.

- Mi a baj? Tal�n megl�ttad az �rc�dul�t? - viccel�d�tt Ayame.

- Nagyon vicces… Valami nincs rendben… Rossz �rz�sem van, valami rossz fog t�rt�nni! - mondta �melyegve. Ayame letette a t�sk�j�t, �s megfogta Mill�t, nehogy elessen. Mill�nak m�r nagyon f�jt a feje, s nem b�rt meg�llni a l�b�n, �gy a t�rd�re ereszkedett. Amint a f�ldre tette a kez�t, Ayame zacsk�ja vagy t�z m�tert rep�lt arr�bb.

- Ez meg mi a fene volt? - k�rdezte halkan Ayame, de most bar�tn�j�re kellett figyelnie, de egy�ltal�n nem tudta, mi lehet a baja.

A felh�k m�rgesen gy�ltek �ssze az �gben, teljesen els�t�t�tve azt, majd hirtelen el�t�rt egy f�nysug�r, amib�l lassan Michiyo alakj�t lehetett kivenni. A leveg�ben maradt, s g�nyos mosollyal n�zett le a k�t l�nyra.

- Teh�t � sem egy egyszer� ember… Mindegy, t�l gyenge ahhoz, hogy ak�r csak megsebes�tsen! - mondta, majd egy energia g�mb�t dobott a l�nyokhoz, akik �gy kett� v�ltak. Michiyo �r�lt sebess�ggel sz�guldott Milla fel�, olyan gyorsas�ggal, hogy mire �szbe kapott a l�ny, m�r a leveg�ben voltak.

- Tegy�’ le! Engedj el most, k�l�nben…

- Nem vagy olyan �llapotban kicsik�m, hogy fenyeget�zz! - mondta Michiyo, majd egy energiag�mbbel elhallgatatta Mill�t. Ezut�n, miel�tt m�g elment volna, visszaki�ltott Ayam�nak - Ha �lve akarj�tok m�g viszont l�tni ezt a l�nyt, azt aj�nlom a var�zsg�mbbel �s Miyukival egy�tt gyertek az Alvil�g s�r� erdej�nek k�zep�hez! - majd ezzel el is t�nt.

Ayame megr�k�ny�dve b�mult ut�nuk, egy szempillant�s alatt elrabolt�k a legjobb bar�tn�j�t, most mit tegyen? Gyorsan visszaindult Genkai templom�hoz, otthagyva �telt, �s egy�b dolgot. L�lekszakadva rohant, hogy elmondja mi t�rt�nt…

Miyuki edz�se eddig eredm�nytelen volt, csak annyit �rtek el, hogy Miyuki teljesen kif�radt, �s er�sebb lett valamennyivel, de az angyalistenn�i erej�t m�g mindig nem tudta haszn�lni.

- Rendben van, tartsunk pihen�t! - mondta Genkai.

- Mi?? N�lam nem volt pihen�, n�la mi�rt van? - sz�lt m�ltatlankodva Yusuke mikor a k�t n� a padokhoz �rt.

- Miyuki meg�rdemli, mert egyr�szt lehet vele dolgozni, m�sr�szt meg nem olyan tiszteletlen, mint te, Yusuke! - v�gott vissza Genkai.

- �h, nagyon �lmos vagyok m�r, meg �hes! Hol marad m�r Ayame �s Milla?? - sz�lt Miyuki, ahogy az asztalra teh�nkedett, vele szemben Kurama �lt.

- Ha ennyire f�radt vagy, akkor mi�rt ment�l bele az edz�sbe? Menj, �s ink�bb pihenj le! - mondta Kurama.

- Hogyisne! Akkor k�rba menne ez az eg�sz! �rzem, hogy nemsok�ra siker�l kezelnem a rejtett er�imet! Csak tudn�m, hogy mik azok! - mondta Miyuki, s ekkor l�pteket hallottak a l�pcs�n, majd Ayam�t is megpillantott�k.

- Ayame! H�t Milla? �t hol hagytad? - k�rdezte Yusuke.

- �s az �telt? Asszont�tok az� mentek el! - sz�lt Miyuki. Ayame a l�pcs� tetej�n �llt, s zih�lva, kimer�lve pr�b�lta elmondani hogy mi t�rt�nt.

- Mill�t… �t… el… el…

- Nyugalom, f�jd ki magad, azt�n besz�lj! - utas�totta Genkai, de Ayame annyira ideges volt, hogy nem tudta teljes�teni.

- Mill�t el… el…

- Ny�gd m�r ki az �g szerelm�re! - sz�lt Hiei.

- Mill�t elrabolt�k! - mondta v�g�l.

- Micsoda? - kapta f�l a fej�t Miyuki.

- Mill�t elrabolt�k? - k�rdezett vissza Hiei szokatlan nyugtalans�ggal.

Ayame le�lt, majd elmondott mindent, ami t�rt�nt, �s hogy mit mondott a n�.

- � val�sz�n�leg Michiyo, Yamashita h�ga. - sz�lt Koenma.

- Honnan veszed? - k�rdezte Hiei.

- Nem csak Miyukinak �s Satsuseynek n�ztem ut�na, hanem Yamashita is felkeltette az �rdekl�d�semet. Nem ok n�lk�l dolgozik Satsuseynek. Satsusey sok mindent elvett Yamashit�t�l �s h�g�t�l, Michiy�t�l, �k az�rt vannak vele, mert egyr�szt f�lnek, hogy ha h�tat ford�tanak neki, �k is meghalnak, m�sr�szt nem tehetnek m�st. - v�laszolt Koenma.

- Nem hiszem el, pont most, amikor alig van �leter�m! Ha elmegy�nk, �n tutira elbukok! - cs�ggedett el Miyuki, s fej�t az asztalon nyugtatta.

- Mit is mondt�l, hov� kell elvinni a krist�lyg�mb�t? - k�rdezte Hiei, l�that�an �rdekelte az �gy.

- Valami alvil�gi erd�be, vagy hov�… - v�laszolt a l�ny.

- Hogy hov�?? - pattant fel Koenma.

- Mi a baj Koenma? - k�rdezte Mitarai.

- Az az erd� nagyon vesz�lyes! Tele van csapd�kkal, nagyobbn�l nagyobb erej� sz�rnyekkel! Akit eddig oda k�ldtem sosem t�rt vissza! R�ad�sul a f�k olyan m�rgez� g�zt bocs�tanak ki, amit�l p�r �r�n bel�l meg lehet halni!

- �s m�g csod�lkozol, hogy senki sem t�r vissza? - k�rdezte Hiei.

- A m�rges g�z csak a gyeng�bb sz�rnyekn�l, �s emberekn�l hat…

- Teh�t akkor mi nem mehet�nk veletek… - vonta le a k�vetkeztet�st Hagiri.

- Igen, neked �s Mitarainak itt kell maradnotok, ahogy Ayame sem j�het vel�nk! - mondta Koenma.

- V�rj, Koenma-san! Mi lesz Mill�val? � is ember! - mondta Miyuki. - �s mi lesz velem?

- Te ne agg�dj, - sz�lt Koenma -  sz�let�sedt�l kezdve istenn� vagy, �s egy angyal istenn�re nem hat eff�le var�zslat! Ami Mill�t illeti… Gyorsnak kell lenn�nk, hogy kiszabad�tsuk!

- Akkor nyom�s! Min�l hamarabb, ann�l jobb! Ti is j�tt�k skacok? - fordult Yusuke a t�bbiekhez.

- M�g sz�p! Nem hagyjuk Miyukit cserben! - sz�lt Shishiwakamaru.

- De mi Mill�t megy�nk kiszabad�tani! - mondta Rinku.

- De Miyukinak seg�t�nk! - er�sk�d�tt Shishi.

- El�g legyen, nem unj�tok m�g a veszeked�st? - k�rdezte Touya.

- �n itt maradok. - sz�lt Genkai.

- �n meg visszamegyek a krist�lyg�mb�rt, jobb az el�vigy�zatoss�g, lehet, hogy tudj�k hol van! - mondta Jin, s mindenki beleegyez�en b�lintott.

- Miyuki, - sz�lt Kurama - tal�n jobb  lenne, ha te is maradn�l. Nagyon elf�radt�l �s…

- Mondom megyek! Mill�nak sz�ks�ge van r�m, nekem kell kisz�b�d�tanom!

- „Nem, nekem kell kiszabad�tanom!” - gondolta Hiei. - Akkor most megy�nk, vagy maradunk?

- Rendben, egy pillanat! - sz�lt Koenma, majd egy �tj�r�t csin�lt az alvil�gba. - Miyuki, el�re sz�lok, ez vesz�lyes hely, m�s mint a szellemvil�g!

- �rtettem, menj�nk! - mondta Miyuki, majd mind fel�lltak az asztalt�l �s �tmentek a kapun.