-Midori… Ezt hogy csin�ltad? –k�rdezte Amara a nagy megd�bben�s (na meg persze a l�b�b�l frissen kivett ny�l) miatt ny�gve. Midori mosolygott:

-Ennek k�sz�nhetem –avval megint el�id�zte a g�mb�t. –Van m�ra m�g egy k�v�ns�gom. Az �sszesen n�gy. Yuna neked nem…? Ja, persze, gondolom neked nem sz�lt. Minden t�zsz�l�ttnek van napi h�rom k�v�ns�ga. Eddig �n csak h�romszor haszn�ltam ezt az er�t. Egyszer mikor elfogtuk Kuram�t, egyszer mikor odaadtam a l�ncot, hogy ne halj meg, �s egyszer, mikor odak�ldtem hozz�tok a t�bbieket.

Amara �s Midori ketten �ld�g�ltek, �s �pp megbesz�lt�k, mi van most. A bandit�k is kb ugyanilyen taktikai megbesz�l�st tarthattak, mert abb�l, ami l�tszott azt vett�k ki, hogy valamivel nagyon �sszezavarhatt�k Youko –t, pedig az nagy sz�!

-Azt mondj�k, ha k�v�nsz valamit, nem szabad hangosan kimondani, mert nem teljes�l. Vel�nk is �gy van ez? –fordult vissza Midorihoz Amara.

-Ak�r ki is mondhatod. T�k�letesen t�j�koz�dt�l, ameddig n�lunk volt�l –nevetett Midori.

Amara koncentr�lt, azt�n miut�n a kez�ben egy k�kesz�ld energiag�mb megjelent, elsuttogta:

-Csak mondja meg, mit gondol r�lam!

A z�ld f�nyt�l, ami ezut�n keletkezett, nem lehetett l�tni semmit. Azut�n…

-Amara, �lsz m�g? –k�rdezte valaki. Amara kinyitotta a szem�t. Els�re Nem igaz�n l�tott mindent, de n�h�ny pillanat m�lva m�r mindent �lesen l�tott.

Youko ott �lt mellette, �s f�l� hajolt. Amara fel�lt:

-Mi t�rt�nt?

-Ezt m�s helyeken mell�khat�snak h�vj�k –mondta Midori.

Valamivel k�s�bb:

-Amara! Besz�lhetn�k veled? –k�rdezte Youko.

-Igen… persze. –mondta kicsit vonakodva Amara. Tudta, hogy Youko a k�v�ns�g�r�l akar majd vele besz�lni.

-Sz�val… Vannak k�v�ns�gaid.

-Igen…

-Csak mert… H�t nem tudom… Valami mondatja ezt velem, de… Nem tudom, mikor mondtam volna ezt el…

-Mit? –k�rdezte Amara.

-Agg�dom �rted. Nagyon –pr�selte ki mag�b�l Youko. –Mert megkedveltelek… ff… Ezt nem �gy gondoltam elmondani neked…

-Hanem, mikor? –k�rdezte csod�lkozva Amara.

-H�t… Nem tudom… -azt�n hirtelen elmosolyodott. –Nem r�m jellemz� ez. Nem szoktam �gy dadogni. �s mosolyogni is csak nagyon ritk�n szoktam. –Azt�n �szrevett valamit azon a v�ll�n, amit Amara nem l�thatott, �s alig hallhat�an azt d�rm�gte maga el�:

-Na ne. M�r megint felszakadt.

Viszont �pp el�g nagy cs�nd volt, hogy Amara meg�rtse a szavait:

-Egy sebet szerezt�l? Az �n hib�m. Mutasd csak!

�s elkezd�d�tt minden. Amara megpr�b�lta Youk�t megker�lni, �s ell�tni a sebet, de a r�ka csak azt mondta:

-Nem v�szes, csak Mindig tiszta v�r leszek t�le!

-De m�r nap v�ge van –nevetett Amara, mik�zben pr�b�lta el�rni Youko v�ll�t. –van m�g k�t k�v�ns�gom!

-De akkor megint el�julsz!

-�gyis elkapn�l, nem? Na, legal�bb hadd n�zzem meg!

Ekkor azonban Amara, mivel �pp fordult volna Youko v�lla ut�n, de hirtelen az eml�tettbe �tk�z�tt, mert a d�monr�ka meg�llt. Amara val�sz�n�leg hanyatt esett volna, ha Youko el nem kapja, aminek mondanom se kell, mi lett az eredm�nye. P�r percig Youko a karj�ban tartotta a meglep�d�tt l�nyt, majd csak annyit mondott mosolyogva:

-A v�llam nem mutiba k�sz�lt. De rendben, n�zd meg, ha akarod.

Azt�n elengedte Amar�t, mintha mise t�rt�nt volna.

A l�ny egy pillanatig csak csod�lkozva n�zett r�, de ezut�n m�r Youko v�ll�n f�gg�tt a tekintete:

-�rdekesen s�rolt egy ny�l. Egy kev�s kellett volna, �s a v�lladba f�r�dik, az, pedig nem lett volna t�l szerencs�s.

A t�zsz�l�ttek nyilai m�rgezett nyilak. Amara nyil�b�l az�rt nem �radt sz�t Youko test�be a m�reg, mert a m�reg nem volt a ny�lon. Yuna tudta, hogy a sima ny�l nem f�lelmetes annyira, mint a m�rgezett ny�l, teh�t ha Amara b�rkit is lel�tt volna a nyilaival, az �ldozatnak csak akkor esett volna nagyobb b�nt�d�sa, ha Amara megfelel� helyen tal�lja el, p�ld�ul a sz�v�n. Viszont a m�reg csak akkor hatott, ha a kiszemelt �ldozat test�be f�r�dik bele.

-V�rj egy kicsit.

�jra l�tsz�dott a z�ld villan�s, de most Amara talpon maradt, az eszm�let�t se vesztette el. �pp csak szorosan �sszez�rta a szemeit. Youko v�ll�n a seb m�r begy�gyult. Amara egy r�vid ideig farkasszemet n�zett Youko-val, azut�n �gy sz�lt:

-Vissza k�ne menn�nk.

Youko mosolygott. Mindig mosolygott, mikor egy�tt voltak. Azut�n szinte suttogva megsz�lalt:

-De ehhez mi�rt kell suttogni?

-Mert… -mondta szinte r�kv�r�sen Amara. –Midori mindent k�zvet�t, amit mondunk. Teh�t k�r�lbel�l m�g 12 �ven kereszt�l nyugtod nem lesz… nekem se… -mondta, de ekkor m�r az arc�t teljesen eltakarta a kez�vel, csak a szemei l�tszottak ki, de lehetett �rezni, hogy teljesen zavarban van. Azt�n egyszer csak Youko kezei megfogt�k a kez�t, �s leemelt�k az arca el�l. Ez�ltal Youko der�kmagass�gban fogta a l�ny kezeit, �s a szem�be n�zett:

-Ne sz�gyelld, hogy mit �rzel. Titkold, de ne sz�gyelld.

Erre Amar�nak megteltek a szemei k�nnyel, de mosolygott.